06-202113332

+36 (20) 2113332

Adótanácsadás, könyvelés, bérszámfejtés

EVA, egyszerűsített vállalkozói adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó az Áfával együtt számítva 25 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek, és egyben adóterhelésük is mérséklődjön.

Adókötelezettségeinek teljesítése során elsősorban az eva-törvény (2002. évi XLIII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni, más adónemekhez hasonlóan az Art előírásait is figyelembe véve.

Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése:

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.
Az adó mértéke a pozitív adóalap 30%-a.
Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke május 15.-e előtt megszerzett bevétel esetén 30%, azt követően 50%.

Példa az adó mértékére: 100.000 ft-os bevételünk van, amelyből 20.000 ft az általános forgalmi adó

  • aki eva szerint adózik, annak a befizetendő adója 30.000 ft (30%)
  • aki normál adózás szerint adózik ( ha nincs elszámolható költség) akkor a befizetendő adója 20.000 ft áfa, 8.000 ft társasági adó. A maradék 72.000 ft-ból pedig még osztalékadót is kell fizetni, ami átlagos árbevétel mellett 16%. Ha van elszámolható költsége, akkor az árbevétel összegét csökkenti a költség, az áfa tartalmát csökkenti a költség áfa vonzata; és a megmaradt rész lesz az adóalap, melyből kell számítani az adót.

Az, hogy konkrétan az Ön esetében, tevékenységére levetítve, illetve eddigi gazdálkodására tekintettel érdemes-e vagy kifizetődő lenne-e az Ön vállalkozásának áttérni az evára, kérje személyre szabott tanácsadásunkat.

 

Az eva hatálya alá bejelentkezhet:

  • az egyéni vállalkozó (Evtv szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd - kivéve ha ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja- a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelekező magánszemély
  • az egyéni cég
  • a jogi személyek közül a Kft, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat
  • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a Bt és a Kkt


Az eva a következő adónemeket váltja ki:

1., egyéni vállalkozók esetében:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a szja-törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett
  • áfát


2., a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében:

  • a társasági adót (kivéve kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény és egyéb kedvezményi feltételeknek való evás időszakban előforduló meg nem felelés esetén)
  • a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót
  • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót
  • az általános forgalmi adót


Eva alanyként is teljesítendő áfa kötelezettség:

  • az eva alanyát áfafizetési kötelezettség terheli:
  • a termék importja után
  • a vagyon kivonása esetén (feltéve, hogy annak törvényi feltételei fennállnak)
  • az áfa törvény előírásainak megfelelően fordított adózás alá eső belfölditől beszerzett egyes termékek / szolgáltatások beszerzőjeként/ igénybevevőjeként.
  • az Európai Közösségen belüli beszerzésnek minősülő beszerzés után
  • külfölditől igénybevett, belföldön teljesített szolgáltatás után

Vagyonkivonás:

Amennyiben az adózó az eva adóalanyiságát megelőzően, áfa adóalanyként beszerzett olyan terméket von ki a bevtelszerző tevékenysége köréből (azt másnak ingyen átadja, a továbbiakban magáncélra hasznosítja, stb) amelynek a beszerzésével kapcsolatban áfalevonási jogot érvényesíthet, akkor a kivonáskor áfafizetési kötelezettsége keletkezik (feltéve, hogy az adózó eva adóalannyá válásával összefüggésben az adott termékkel összefüggésben nem volt áfafizetési kötelezettsége. Az áfa alapját a vállalkozásból kivont terméknek vagy ahhoz hasonló terméknek a beszerzési ára, ilyen érték hiányában a kivonás időpontjában megállapított előállítási költsége képezi.

A fordított adózás alá eső belföldi ügyletek:

Az áfatörvény előírásainak megfelelően egyes termékbeszerzések, szolgáltatás igénybevételek esetében nem a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany az adófizetésre kötelezett, hanem a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője. Az ilyen termékbeszerzések, szolgáltatás igénybevételek után az eva-törvény hatálya alá tartozó adózót is áfafizetési kötelezettség terheli.

Ilyen ügylet például, a teljesség igénye nélkül:

  • építési, szerelési munkával létrehozott, az ingatlan nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a megrendelőnek
  • építési-szerelési illetve egyéb szerelési szolgáltatás
  • e tevékenységekhez munkaerő kölcsönzés, kirendelés, illetve személyzetnek a rendelkezésre bocsátása
  • áfatörvényben külön meghatározott termékek értékesítése
  • egyes ingatlan értékesítések
  • stb

Bejelentkezés

Az evát választó új adózók bejelentkezése:

Az eva törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20.-ig jelentkezhetnek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon. A bejelentését az adózó december 20.-ig minden kötelezettség nélkül írásban visszavonhatja.
A bejelentkezési határidő jogvesztő, így elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentkezés visszavonására dec. 20-át követően már nincs lehetőség. A bejelentést követő évben az adóhatóság az adózót eva adóalanyként tartja nyilván.
A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó már a bejelentés időpontjában megfelel az adóalanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó valamennyi feltételnek, valamint nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről a bejelentekzés alkalmával az arra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni kell.
A már eva törvény hatálya alá tartozó alany nem köteles minden évben nyilatkozatot tenni hogy eva alapján kíván következő adóévben is adózni.

A  jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kkt, bt) és a korlátlan mögöttes felelőséggel működő egyéni cégek választhatnak, hogy a nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az eva-törvény bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg, és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt.
A jogi személyeknek a kettős könyvvitel rendszerében kell teljesíteniük nyilvántartási kötelezettségüket.


Az eva adóalanyiság megszűnése:


Ha az adóalany a következő évben nem kíván már eva-alanyként adózni, akkor  ezt dec. 20.-ig bejelentheti az adóhatósághoz. Az adóalany köteles a bgejelentést megtenni, ha december 20.-án nem felel meg az eva-törvényben meghatározott bármely feltételnek; vagy az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.


Az eva adóalanyiság választásának feltételei:

1., Az evás adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek:

  • az eva adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét az eva törvény rendelkezései szerint, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző naptári évben:
  • egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét, azzal, hogy a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a tevékenységét vagy szolgáltatását szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
  • a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakul át (ideértve a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag/ új tagok együttesen nem szerzett / nem szereztek 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést
  • az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását
  • előző évben az áfa-törvény értelmében nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására
  • nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt
  • az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy ennek megfelelő bevételt) számolt el.
  • továbbá az adóalanynak az adóévet megelőző, illetve az adóévet megelőző második adóévben éves szinten átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg


2., Az evás adóalanyiság választásának további feltételei:

  • ha az adóalany ésszerűen várható  bevtétele az adóévben a 25 millió forintot nem haladja meg
  • belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik, és
  • az evás adóévben nem folytat:
  • a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet
  • a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet
  • a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben valamennyi tagja magánszemély, illetőleg más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye.)

 

 

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ