06-202113332

+36 (20) 2113332

Adótanácsadás, könyvelés, bérszámfejtés

Cégautó adó szabályai és kalkulátor

A cégautó adó 2017-ben változatlan formában él tovább. Így a korábbi két sávos rendszer (1600cm3 alatt 7000Ft/hó, felette 15000Ft/hó) helyett továbbra is az adott gépjármű környezetvédelmi besorolása és a KW-ban kifejezett teljesítménye alapján kerül megállapításra a cégautó adó. Így a cégautó adó számítás mindösszesen ezen két adat megadását igényli és máris láthatóvá válik az egy hónapra vonatkozó cégautó adó mértéke.

 

Cégautó adó kalkulátor 2017 katt ide

 

2017. január 1-től 3 adóváltozás lesz útnyilvántartás témában:

A legfontosabb rendszerszintű változás, hogy hatályukat vesztik a tartós bérletre vonatkozó speciális cégautóadó szabályok. Azaz tartós bérletbe vett járművek esetén is a tulajdonos lesz a cégautóadó alanya. Ennek megfelelően, jellemzően el fog válni egymástól a gépjárműadó és a cégautóadó alanya. Erre azért volt szükség, mert a most hatályos jogszabály visszaélésre adott okot (a tulajdonos cég megúszta a cégautóadót, ha azt magánszemélynek adta üzemben tartásra), ezt szüntette meg a jogalkotó. Tapasztalatunk szerint ez a látókörünkben nem volt jellemző, így keveseket érinthet. Fontos, hogy ugyanez a hír a sajtóban jellemzően tévesen jelent meg, “Megszűnik a tartós bérlet!” – de ez nem igaz, csak a szabályai változtak meg.

A munkaerő mobilitásának ösztönzése érdekében több jelentős változást tartalmaz egy új szabályozás: a saját gépkocsival történő munkába járás estén adómentesen biztosítható kilométerenkénti térítés összege 9 forintról 15 forintra emelkedik. Figyelem! Ez nem egyenlő a magánautókra adható 9 Ft-os karbantartási költséggel, nehogy valaki összekeverje! Gyakorlatilag a csak munkába járáshoz nagyon nem is kell útnyilvántartás (magánautó céges használatához viszont  kiküldetési rendelvény formájában igen), így az ügyfélkörünket nagyon ez nem is érinti.

Bővül a cégautóadó mentességre jogosultak köre: eddig kizárólag csak az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenységhez használt autó után nem kellett cégautóadót fizetni, ezt bővítik most a területi ellátási kötelezettség körében a fogorvosi, védőnői és az iskola-egészségügyi alapellátáshoz használt autókra.

 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete szabá-lyozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget. A cégautóadót negyedévenként önadózással kellmegállapítani a naptári év minden olyan hónap-jára, amely(ek)ben az adókötelezettség fennált. A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is aMagyar Államkincstárnál vezetett10032000-01076167 számú, NAVCégautóadó bevételi számla elnevezésű számlára. A cégautóadó bevallására a 1601-es bevallás szolgál.

 



Az adó tárgya:

 

AGjt.szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában áll,

 

belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú)

 

személygépkocsi után kell megfizetni.

 

 

 

A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után csak akkor áll fenn a cégautóadó fizetési kötelezettség, ha utána ráfordítást számoltak el.

 

A magánszemély tulajdonában álló akár belföldi, akár külföldi nyilvántartásban szereplő gépkocsi után akkor áll fenn az adókötelezettség, ha utána tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

 

A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal esik egy tekintet alá a pénzügyi lízing, illetve 2013. július 1-jétől a tartós bérleti jogviszony.Tartós bérletbe adott személygépkocsinak minősül az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

 

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnaka személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása,használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti, illetve lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó és a casco díja, a gépjárműadó.

 

Tételes költségelszámolás,ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban. A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak.

 

Személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.

 

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi) is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

 

 

Az adó alanya:

 

Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos,kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.

 

Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemélyegyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgy a és utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában megoszlik.

 

Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonos társak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adják, akkor a lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) illetve a tartós bérletbe vevő az adóalany, szintén kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő illetve tartós bérletbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.

 

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadófizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

 

A nem magánszemély evaalany illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó nem magánszemél

 

–a tulajdonában lévő, az általa pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, illetve

 

–a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszá-mú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik, cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.

 

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése:

 

A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

 

A cégautóadó-kötelezettség az adókötelezettség keletkezése napján kezdődik és mindaddig fennáll, amíg az adókötelezettség meg nem szűnik a Gjt. 17/C. §-ban említett okok miatt. Az adókötelezettség időbeli terjedelme az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének napja közötti időszakot öleli fel, az adót ezen időszak érintett naptári hónapjai után kell megfizetni.

 

A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel vagy a tartós bérletbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak vagy tartós bérletbe adónak visszaadja.

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe illetve tartós bérletbe akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el.  Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.

A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámoltköltségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű használattal kapcsolatos költséget.

 

Kiküldetési rendelvény:

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladjameg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

 

Ilyen költségnek minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométertávolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

 

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni. A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig (a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie.A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell.

 

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével öszszefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás -a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

 

Amennyiben a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető –ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról –a kifizetéskor a bevételnek nem számító részt meghaladó többlettérítésből az adott jogviszonyból származó bevételre vonatkozó általános szabályok szerint személyi jövedelemadó előleget von. Ilyenkor (feltéve, hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége. Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb (az adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja teljesíteni.

 

Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó olyan nyilatkozatot adjon a kifizetőnek, miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit, mert például több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség. Ekkor a kifizetőnek –miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés (költségátalány) esetében –csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz, 1453-as bevallást kell benyújtania, melyben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Továbbá cégautóadót is fizetnie kell azokra a hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.

 

Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 9 forintot kap a magánszemély. Ha a magánszemély 9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó költségtérítésrész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

 

A 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján a járművezetőképzési tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevé-kenységet folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő – vele munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban álló –szakoktatójának a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. A járművezető-oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag a kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-felhasználási ellenérték és a kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe. Tekintve, hogy az oktatási tevékenységet munkavállalói vagy vállalkozási jogviszonyban ellá-tó oktatók mindezek alapján –a járművezető oktatással összefüggésben –tételes költségel-számolással a személygépkocsijuk után költséget nem számolnak el, ezen személygépkocsit cégautóadó-fizetési kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha a jármű után a kormányrendeletben szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem annak használója) nem számol el.

 

Az előzőekben leírtakat összefoglalva: minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan, vagy sem. Minden más esetben (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel) csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az Szja tv, vagy az Sztv. alapján költségelszámolás történt.

 

Adómentesség:

 

Mentes az adó alól az a személygépkocsi,

 

- melyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be; 

 

- mely kizárólag halottszállításra szolgál,

 

- amelyet abetegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkáro-sodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egye-sület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatá-sáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizáró-lag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából –az összes körülmény figyelembevételé-vel –egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

 

- amelyet kizárólag a z egészségbiztosítási szerv által –az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján –finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek

 

Az adó mértéke:

 

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

 

 

 

KW:

0-4. osztály

6-10 osztály

5 és 14-15 osztály

0-50 kw

16.500 ft

  8.800 ft

  7.700 ft

51-90 kw

22.000 ft

11.000 ft

  8.800 ft

91-120 kw

33.000 ft

22.000 ft

11.000 ft

120 kw-

44.000 ft

33.000 ft

22.000 ft

 

 

 

 

 


 

A kétszeres adózás kizárása:

 

A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó a

negyedév azon hónapjaira ,amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve,hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Szolgáltatásaink használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. További információ